A guszta manguszta

Az előző poszt a kívülállóknak szólt, ez a mostani viszont kifejezetten a szakvizsgára készülőknek.

Megosztom veletek a szakvizsgáimon elhangzott kérdéseket. És íme itt egy GYIK a jogi fórumról, ami még hasznos lehet.

Az írásbeli feladatom a 2013. 37-es BH volt. A BH a környezetkárosításról szól. Az írásbeli vizsgára érdemes BH-kat olvasgatni, no meg azoknak akik nem napi 8 órában írnak ítéleteket azoknak begyakorolni a formaságokat, kötelező részeket, megfogalmazásokat, fordulatokat.

A vizsgán használható Btk, Be, BV jogszabályok is. A bevitt anyagot átnézik a vizsgán felügyelő hölgyek, azért hogy ne legyen benne BH gyűjtemény vagy egyéb illegális dolog. Saját kinyomtatott jogszabályokat is lehet vinni, nem szükséges bolti példány. Ne felejtsd el a régi Btk-t is bevinni (sose lehet tudni).

A vizsgafeladat kidolgozására fennálló idő soknak tűnik, de nem lesz az hidd el, ha elkezded írni. Írj piszkozatot, és hagyj időt magadnak arra, hogy a végén készíthess egy tisztázott példányt.

Mivel a BH tényállásából egyértelműen nem lehetett eldönteni, hogy szándékos vagy gondatlan elkövetésről van-é szó, ezért én kiegészítettem (pfúj! nem szabad!) a tényállást, és így már egyértelmű volt, hogy esetemben gondatlan elkövetés volt. Ez hiba volt, mint utólag kiderült. Ugyanis annak ellenére, hogy a megoldásom tökéletes volt- elismerte a vizsgáztató- mégiscsak négyest adott, mivel az eredeti BH-ban szándékos elkövetés volt (és ezek szerint nem ismertem azt a BH-t!, plusz hibáztam a büntetés kiszabásnál, mivel a rendelkező részben nem a megfelelő módon állapítottam meg a pénzbüntetést, azaz csak az összeget írtam be, és az indokolásba fejtettem ki, hogy mennyi a napi tétel összege, és hány napi tételre ítéltem, stb.

Ezek a hibák tehát már négyesre rontották le az eredményt, szóval érdemes erre is ügyelni.

A szóbeli kérdéseim:

Az írásbelihez kapcsolódóan mindent nézzetek át, mert azzal fogtok kezdeni, és jól jön a jó indítás. Ebből következik, hogy tőlem a környezetkárosítást kérdezték. Utána a pénzbüntetésről minden (halasztás, részletfizetés, átváltoztatása). Majd áttértünk a megrovásra. Szó szerint mondtam a Btk-t (nem nagy kunszt ez még), majd hogy mondjak példát kinek adnék megrovást. Szóval a gyakorlati részére tértünk át. Aztán az időbeli hatályról beszélgettünk igen kimerítően. Mikor kell a régit, mikor az újat, halmazat esetén mi a helyzet, stb. A különös részből a garázdaság tényállását kérdezte, majd a végén a tejszínhabra rátettük a meggyet, mintegy a vizsga megkoronázásaként.... a csődbűncselekményt.

A Be.-ből a másodfokú eljárást, felülbírálat terjedelmét, bizonyítást, súlyosítási tilalmat, elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását, megváltoztatását, hatályon kívül helyezését kérdezte bemelegítésnek, majd amikor már kellően bemelegedett mindenki, akkor a harmadfokú eljárást, ugyanezekkel a kérdésekkel. Majd áttértünk egy szintén szép kérdésre a perújításra, annak okaira, eljárásra. A Be többi részéből a bíróságok összetételéről, feladatáról, a védelemhez való jogról, kötelező védelem eseteiről (mikor korlátozható a védővel való kapcsolattartás) érdeklődött. Az óvadék, házi őrizet, lakhelyelhagyási tilalom egy-egy kérdés erejéig merült fel. Az előzetes letartóztatás feltételei, időtartama viszont elég alaposan kiveséződött.

Bv-ből a fickó rögtön azzal indította, hogy képzelje magát a bv bíró helyébe, mit tenne Ön, ha az elítéltnek másnaptól kellene megkezdenie a büntetésének letöltését de délután négykor megérkezne a levél, hogy halasztást kér. Meg ehhez hasonló kérdések. Evsz, előzetes végrehajtása, stb. Szabálysértésből nem volt kérdésem úgy emlékszem.

A büntetőjog szakvizsgához tanácsom: Btk általános részt 100%-san kell tudni, különös részből tényállásokat (ezen felül a legismertebb jogegységiket, halmazati- és elhatárolási kérdéseket), Be-ből a tv-t, plusz a Be. szakvizsga könyvből a tv-ben nem megtalálható tételben szereplő kérdéseket (bűnügyi együttműködés, stb). BV-ből csak jogszabályok, Szabs.-ból csak jogszabály (abból se kell az egész).

A vegyes szakvizsga részből az alábbi kérdésekkel örvendeztetett meg engem a bizottság:
Munkajog: tanulmányi szerződéssel kapcsolatos jogesetet kaptam, munkáltató/munkavállaló ki lehet ezt részletesen kifejteni, munkaszerződés módosítása, tb-ből az üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés, de csak egy mondat erejéig volt rá kíváncsi.

Közjogból: személyes adat, közérdekű adat (mindent), alkotmánybírák választása, Állami Számvevőszék elnökéről, önkormányzati rendeletalkotásról. Közig eljárásjogból nem volt kérdés.

EU: belső piac, bűnügyi együttműködés (részletesen, jogesetekkel (ne bis in idem- itt van legalább 10 jogeset vagy még több is, kitértünk az ír gázoló ügyére is- nem én hoztam fel nyilván), áruk szabad mozgása jogesetekkel, szabad mozgás alóli kivételek

Saját tapasztalat: nem szabad elveszni a részletekben! Csak a lényeget. A lényeg EU-ból az Atesz jegyzet, munkajogból a törvény, max elolvasni hozzá a Dialóg c.-os könyvet. TB-ből CSAK az alapdolgok, amelyek a gyakran feltett kérdésekben is szerepelnek. Közjogból a Ket, a két piros könyv (Dialóg c-os) elegendő. Ha valakinek még ezen felül van energiája akkor olvassa el az Alaptörvényt, választási törvényt, önkormányzati törvényeket. Mást, tényleg felesleges.
Én nekiálltam az AB határozatoknak. Ne tegyétek. A könyvekben a lényeg benne van.

A polgári szakvizsga részből a kérdéseim az alábbiak voltak:

Ptk: kegyeleti jog, sérelemdíj, közösség tagját ért jogsérelem, cselekvőképesség részleges korlátozása, elbirtoklás, elővásárlási jog.

Pp:fellebbezés, milyen kifogásokat ismerek a Pp-ben, kifogás az eljárás elhúzódása miatt részletesebben, pertárgy mértéke mi mindenre van kihatással

Gt: részvénykönyv, kamatozó részvény, szövetkezet, egyesület, kényszertörlési eljárás , felszámolási eljárásnál a fedezetelvonó szerződések
A régi és új Ptk összehasonlítása körében egyedül a nem vagyoni kár és a sérelemdíj összehasonlítása volt kérdés, más nem.

Hogy miből tanultam: Ptk-t alapvetően törvényből (nem kevés), és a Pázmányról megszerzett aktuális kidolgozott záróvizsga tételekből (volt ahol jól jött), Pp-t a törvényből és a Jogtárból kinyomtatott kommentárból, plusz kapcsolódó jogszabályokból, Gt-t kapcsolódó jogszabályokból, Ptk-ból.

Mindenkinek sok szerencsét!

Mi a rosseb az a jogi szakvizsga?

Nos, azok az elvetemült emberek akik elvégzik a jogot, túlélik az első (második, harmadik) álláskeresési krízist, majd találnak végül egy megalázóan alacsonyan fizető állást, valamilyen nemesebb cél érdekében vagy valamilyen mentális zavarból kifolyólag :-) elhatározzák, hogy ők ezt három éven keresztül akarják csinálni,  majd eljutnak oda, hogy az a megtiszteltetés éri őket, hogy bejelentkezhetnek a szakvizsgára.

Három éven át a tápláléklánc legalján próbálják elkerülni, hogy felzabálják őket vagy ők egymást vagy ... saját magukat. Ja, azt nem kell, úgyis rágja őket...minket az ideg. Rendszeres beszámolók, vizsgák, továbbképzések, áttanult hétvégék. Ha ezek nem akkor meg meló reggeltől estig, nulla szabadidővel és nyugalommal.

Mindig megkérdezték tőlem, hogy ez most milyen vizsga volt (már megint!), és hogy ez mire jó, és hogy a bírónak, ügyvédnek és cégjogásznak is ilyen vizsgát kell-e tennie. Magyarországon a jogi szakvizsga egységes a jog bármely területén dolgozó jogász számára.

Jelenleg a szakvizsga három részből áll. Az egyik rész a polgári jog területéről mazsolázgat, a második büntetőjogból, a harmadik pedig szinte válogatás nélkül, találomszerűen 5 jogterületből. Az elsőként választott vizsgából kell írásbeli-és szóbeli vizsgát is tenni, a másik kettőből „csak” szóbelizni.

Az írásbeli vizsga alkalmával egy jogesetet kap a páciens. Néhány óra alatt kell túlesnie a Miasz@r ez? Mit keresek én itt? Miért én? Hú már ennyi az idő? Jaj, hol a jogszabály? Dehát ez hülyeség! Erre nincs jó megoldás! - alapvető felismeréseken és megoldani a feladatot. A feladat megoldásához jogszabályok használhatóak, de jelzem annyira genyák a feladatok, hogyha nem azzal foglalkozik valóban évek óta az ember esélye sincs, hogy ott csupán a jogszabályok alapján elégséges vizsgát tudjon produkálni.

Az írásbeli vizsga hetén van a szóbeli vizsga. A szóbeli azzal kezdődik, hogy a páciensnek szegezik a kérdést, hogy fenntartja-e az írásbelin papírra vetett gondolatait, vagy azon módosítana-é. Köztudottan az írásbeli vizsga utáni másodperceket a vizsgázók azzal töltik, hogy konzíliumot tartanak a nála okosabb kollégákkal, főnökökkel, ahol visszaböfögik, majd együtt újra megrágják a jogesetet és annak megoldását, így aztán elég magabiztosan lehet erre a kérdésre választ adni ott, napokkal később. Vizsgabizottságtól függ, hogy az esetleges módosítást milyen lelkülettel fogadja.

Az írásbeli vizsga megvitatását követően kezdődik az igazi próbatétel, ami úgy kb. 30-60 percig is eltarthat. 3 vizsgáztató faggatja a vizsgázót, aki mire sorra kerül tul.képpen már a saját nevét se tudja 100%-os bizonyossággal. Előzőleg ugyanis napokig mesterséges fényen, szövegkiemelők illatán, és a papírlapokról lenyaldosott rostanyagokból élt. Emberi emésztésre alkalmas táplálékot a gyomor már nem fogad be a vizsga előtti napokban, órákban. Az alvás luxuscikké válik, a televízió műsorok sivár ajánlata viszont felértékelődik és egy gagyi szappanopera is úgy kell a paragrafusokon szétcincálódott idegsejteknek és a véreres szemgolyóknak mint az all you can eat-es svédasztalos vacsora után a Bilagit.

A vizsgabizottság tagjai egyébként olyan emberek akik önként vállalták, hogy drága szabadidejüket olyan nemes célra ajánlják, hogy mások életének eme fontos napját előre és megfontolt szándékkal megkeserítsék, de legalábbis megnehezítsék. Mindhárom vizsgáztató, csak egy tárgyból kérdez, méghozzá nyilván abból amivel foglalkozik, és úgy sejtem, a másik két területből akár a vizsgázó által feltett kérdésekre se tudnának válaszolni. Tisztelet a kivételnek, itt is van nyilván olyan szabálysértési joggal foglalkozó jogász, aki keni-vágja a büntetőeljárásból a harmadfokú eljárást. Megjegyzem, ez nem tartja őket vissza attól, hogy gúnyosan mosolyogjanak vagy Bridget Jones-oszan kinevessenek (aki amikor nem érti miről van szó, azért nevet nehogy kilógjon a sznobok társaságából, és amikor megkérdezik a véleményét annyi érdemit tud hozzászólni, hogy Nem tudják hol a wc?) ha a másik vizsgáztató kérdésére nem a megfelelő választ adod.

A szóbeli vizsga tehát három résztantárgyból áll, ezeket kérdezik sorban, a sorrend a vizsgázó által választható. A szóbeli vizsga elvileg át kellene, hogy fogja az egész anyagot, de persze nem így van, a fent említett okokból. A vizsga végén az embert kiküldik, pár pillanatra amíg a vizsgabizottság megtanácskozza az érdemjegyeket, majd visszahívnak és közlik az eredményeket, esetleg hozzáfűznek dicsérő szavakat vagy kritikát.

Hát ez volna a szakvizsga. Dióhéjban. Egy kis ízelítő. Élesben azért sokkal izgibb! ;-)